A gazdasági válságnak köszönhetően a bolygó minden pontja kezd hasonló arcot mutatni. A földi élet egyre homogénebb, egyre szorosabb a kapcsolat a részek között. Ez látható nem csak a kultúrán, oktatáson és internethasználaton, hanem a mobilhálózatokon vagy a gyorsételek fokozott fogyasztásán is.

A szervezetek és egyének erőforrásokat osztanak meg egymással a takarékoskodás érdekében. A krízis erőteljesen közelít minket egymáshoz. Megköveteli tőlünk az emberi ego megfelelő használatát. Tilos a mások korlátozása vagy elnyomása. Meg kell teremteni önmagunkat szívélyességet árasztó emberekként, olyanokként, akit mindenki örömmel fogad.

A helyes környezet megalkotásával elsajátíthatjuk, hogy különbségeink felett miként legyünk nyitottak, közvetlenek és kapcsolat-orientáltak. Az emberek workshop formájában fognak tanulni. Körbe ülnek, és olyan témákat beszélnek meg, mint az ember egoista természete, kölcsönös függésünk vagy fejlődésünk a környezet befolyásának tükrében. Közös aggyal közös vágyat kell építeni minden ember között. Csak így tervezhetjük a jövőt hatékonyan, így találhatjuk ki közösen a következő lépéseinket.