Kérdés: Ön szerint helyes kritizálni partnerünket bármilyen tettéért, elégtelenségéért, vagy kívülről nézzünk rá az egészre, ahogy az orvos kezeli a betegét?

Válasz: Nem úgy, ahogy az orvos bánik páciensével, hanem gyengéd és szerető módon adjuk tudtára, hogy egy kissé mást várunk tőle. Ez aztán ránk és párunkra is hatással lesz.

Kérdés: Mit gondol, szükséges a kritika?

Válasz: Azt nevezzük kritikának, amikor kifejezzük elégedetlenségünket, nemtetszésünket, és ezzel elnyomjuk a partnerünket. De amikor megmutatom, hogy egy kissé mást várok tőle, amivel demonstrálom kapcsolatunk kölcsönösségét, akkor ez már nem kritika. 

Kérdés: Érdemes az ilyen praktikákhoz folyamodni, amikor őszintén, titkolózás nélkül tudunk párunkkal beszélni? Vagy jobb a határok kiépítése, és azok tiszteletben tartása?

Válasz: Nem hiszem, hogy szükség volna határokra. Ez a párok közötti helyes kölcsön-kapcsolat eredménye, ahol egyáltalán semmilyen titoknak nem kell lennie, mivel a párok egyetlen egészt hoznak létre a kapcsolatban.

Kérdés: Ön azt mondja, hogy az új értékeknek tartalmazniuk kell a globális természeti törvények ismeretét és azok betartását a családi kapcsolatokban, különösen generációk közötti konfliktusok esetén. Meg tudna nevezni legalább egy ilyen törvényt?

Válasz: Ez a kölcsönös kiegészítés törvénye. Például egy családban valaki egy bizonyos mértékben természeti szinten létezik: a legkisebbek a legfontosabbak. Minél idősebb és erősebb az ember a családban, annál többel tartozik a többiek felé. Ennek a törvénynek a társadalomban is léteznie kell.

Kérdés: Évezredek óta konfliktusok vannak nők és férfiak, apák és gyermekek, nemzetek és országok között. Mit akar a természet megmutatni nekünk?

Válasz: A természet meg akarja mutatni, hogy felül kell emelkednünk ezeken a konfliktusokon, hogy egy család legyünk. A családban kölcsönös kiegészítés van. Mindenki a maga megvalósítható hozzájárulását adja a közös malacperselyhez: egy kisgyerek a saját részvételével és kedvességével, a felnőtt a nagyobb részvételével, nagyobb hozzájárulásával.

Kérdés : A család egy az állati világban is létező természetes rendszer. Az állatok többségének van hím és nőstény része, amely az állati testek reprodukciójához kell. 

Azonban minél fejlettebb egy állat, annál jobban elválik egymástól a hím és a nőstény egyed, melyek természetes módon ellentétesek egymással, és egymástól elválasztott egyedekben nyilvánulnak meg. Itt egy érdekes jelenség nyilvánul meg, egy új test születése érdekében, a két ellentét képes összekapcsolódni és minőségeik vegyítésére egymással. 

Mi az oka ennek a jelenségnek, elvnek? Ma ez a kérdés kifejezetten fontos, mert vannak országok és társadalmak, melyek mesterséges kísérleteket tesznek ezeknek az ellentéteknek a különböző szintű meghatározására, egy adott nemen belül. (Mi minősít egy egyedet nőnek, vagy férfinek?)

Dr. Laitman: Ez lehetetlen. Minél fejlettebb egy teremtmény természete, annál több, önmagával ellentmondó tulajdonság jelenik meg benne, melyek messzire sodródva egymástól, végtelen variációkban állnak szembe egymással.

Láthatjuk, hogy primitív organizmusok léteznek a gyakorlatban ugyanabban a testben. Vannak, melyek női részként nyilvánulnak meg, és vannak, melyek férfi részként. A nemi identitásuk változik. Ezek szabadon kombinálódnak, keresztezik egymást és válnak szét újra nemenként, minimális módon elválasztva az egyik egyedet a másiktól.

Az evolúció során, az egyedek egyre jobban és jobban eltávolodtak egymástól, fiziológiai, pszichológiai és szexuális elvek alapján. Ezért van szükségük egy komoly kombinációs lehetőségre egymással, ami nem egyszerű. 

Az állatokban nagyon kivételes ez a jelenség, az embereknél azonban a férfi és a női elv közötti helyes kombináció abszolút szükséges az utódok születése szempontjából, biztosítva ezzel a normális létezést és garantálja mindez a komoly fejlődést a születést követő 15 évben, ami szükséges a személy számra a saját lábra álláshoz, és lehetővé teszi, hogy maga is képes legyen utódok létrehozására és felnevelésére.  

A természet úgy teremtett meg minket, hogy minél fejlettebbek vagyunk, annál erősebb köztünk a szeparáció.

Akkor szociális egységgé válunk, komoly megosztottsággal szembenézve a tudományok, művészet, és minden más területén az életünknek. Nézzük például mennyi egyediség van a világban, mennyi lehetőség van minden egyén számára egyedileg fejlődni. Ebben nincs két hasonló ember.

Ez nem csak a nemek közti különbségről szól, hanem arról, hogy belsőleg mennyire mások vagyunk, mint férfi és nő. Ezért lehetetlen arról beszélni, hogy lehetne mindezt egy testbe ötvözni.

Megjegyzés 

Elvileg a pszichológiailag és a fiziológiailag két ellentétes objektum kombinálható, ami egy tökéletesebb létezőt fog kiadni.  

Dr. Laitman 

Igen. Ez lehetővé tesz bármilyen kombinációt. Például napjainkban sok új foglalkozás jelenik meg, melyek nem is léteztek 100 vagy 200 évvel ezelőtt.

KabTV “A korona vírus utáni korszak” 20/05/21

Kérdés: Az utóbbi húsz évben a családi egység megbomlásának lehettünk tanúi. Manapság, főként a fejlett európai országokban, nagy számú ember él egyedül.

Jelenleg pedig a koronavírus segítségével a természet karanténba helyezett minket, ahol a korlátozás miatt csak családi körben lehetünk. Jelentheti ez azt, hogy a természet megkísérel visszaterelni bennünket a család természetes alapegységébe?

Válasz: A természet az egység létrehozására kényszerít minket. A helyes, pozitív módon kell megvalósítanunk ezt, önszántunkból szükséges áthelyezni a gyakorlatba. Mint ahogy azt is, hogy az emberi közösség egésze, mind a nyolc milliárd ember egyetlen, Ádámnak nevezett organizmust hozzon létre.

Vagy tudatosan hozzuk létre az egységet, ahol egymást kiegészítve alkotjuk meg Ádám rendszerét, vagy a természet a koronavírushoz hasonló nyomásgyakorlással vesz rá minket.

Kérdés: Képes lehet egy család természetes módon elsajátítani, hogy miként viszonyuljanak a tagok egymáshoz, hogy aztán hasonló módon bánjanak másokkal is?

Válasz: Igen. De a család tisztán természetes kapcsolódásokból áll. Bizonyos mértékben ez az állatoknál is jelen van. De az emberi közegben ez az egység igen érdekes, különleges és időtálló. Persze árnyalatokban gazdag. Ez az az egység, amelyből a társadalomnak ki kell fejlődnie.

De mivel a társadalom pillanatnyilag nem a helyes irányba halad, azaz nem a Teremtő elérésének szintje felé, vagyis az emberi létezés következő stádiuma felé fejlődik, ezért az emberi szint folyamatos rombolásnak van kitéve. Így a család egysége is a felbomlás felé tart.

Megjegyzés: Ha megnézzük a statisztikai adatokat, szembetűnő, hogy a családon belüli konfliktusoknak drasztikusan magas az aránya. Ebből kiindulva, valószínűtlen, hogy bárki is tanuljon az alapján, amit a családon belüli kapcsolataiból tapasztal.

Dr. Laitman kommentje: Ez valóban így van. De csupán azért, mert nincs meg az emberekben a családi egység létrehozásának célja.

Láthatjuk hogy most a családok működésének alapja az, hogy férj és feleség reggeltől-estig dolgozik valahol. Este hazatérnek, néhány percet a gyerekeknek szentelnek, megvacsoráznak, legtöbbször valami előre elkészített ételt fogyasztanak, aztán lefeküdnek. Ez nem egyesíti a családtagokat, nem hoz létre egységet. A gyerekek csak terhet jelentenek a szülők számára. Óvodába, majd iskolába küldik, és ritkán látják őket. 

Úgy szerveztük meg az életünket, hogy az elválaszt minket egymástól. Ezért magának a munkának, a társadalomnak és életnek a szerkezete az, ami romba dönti a családot.