Kérdés: Természetünk egoista, ami egyet jelent azzal, hogy a „maximális öröm, minimális erőkifejtés árán” program alapján működünk. Ezen elv keretein belül talán van némi választásunk. Mindazonáltal, ez a választás nem szabad, mert adott a keret, amitől nem térhet el.

Például, mondhatom, hogy választok, teát vagy kávét innék-e. De valójában ezt a döntést már befolyásolták bizonyos előre lefektetett feltételek. Beszélhetünk egyáltalán az ember szabad választásáról?

Válasz: Nem. Egyáltalán nem.

A Kabbala szerint, az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy befolyást gyakorlunk a környezetre, amely formál minket. Nem határozhatjuk meg önmagunkat közvetlenül, viszont megválaszthatjuk környezetünket, és oly módon befolyásolhatjuk, hogy adott jellegű, és ne másmilyen legyen. Környezet alatt rengeteg tényezőt értek, amik hatnak ránk, és megalkotják azt az embert, akikké válunk.

Kérdés: Tegyük fel, hogy a gazdag emberek Oxfordba küldik a gyereküket tanulni. Úgy tűnik, megválasztják a környezetet. De ez valóban választás ez?

Válasz: Igen, ezt választásnak tekinthetjük.

Kérdés: Persze ismét csak az adott keret határain belül. Igazán az érdekelne, hogy lehetséges-e, hogy az ember semleges módon válasszon?

Válasz: Nem. Milyen adatokra hagyatkozva fog semleges módon választani az ember? Figyelembe kell, hogy vegyen bizonyos elsődleges paramétereket. 

Kérdés: Az mit jelent, hogy megválasztja az ember a környezetét? Ez sem választás.

Válasz: Nem, azonban mégis egyfajta választás több lehetséges opció közül. Talán nem tudjuk, miért az adott dolog mellett döntöttünk. Valamely körülmények, hormonok, gének, és más ilyenek hatottak belülről.

Mindazonáltal, semmiben nem vagyunk szabadok. Mindössze arra van szabadságunk, hogy egy megfelelő környezet segítségével a lehető leghelyesebb cél felé irányítsuk magunkat.

Ha ez nincs így, és más környezetet választok, például bűnözők, tolvajok és hasonlók társaságát, akkor egy teljességgel eltérő jövőt biztosítok önmagam számára.

Kérdés: Azt mondják, hogy egy ember az agyában rejlő lehetőségeknek csak körülbelül 5% -át használja fel. Feltételezhetjük, hogy ez elég az egyéni, állati igényeink kielégítésére? Ha az egész társadalom számára dolgozol, kinyílik a 95% többi része?

Válasz: A társadalom érdekében végzett munka azt jelenti, hogy az egoizmusod fölé emelkedsz, magadra vállalod azokat a célokat, amelyek hasznosak az egész társadalom számára, annak végső célja felé, hogy ez integrálttá, globálissá váljon.

Amikor a társadalom az egoizmus fölé emelkedik, és csak altruista módon működik, akkor képességeid 5% -ánál jóval többet ki tudsz használni.

Kérdés: Elvileg, ha egy kis személyes problémát önállóan kell megoldanom, akkor elegendő a minimális potenciál. De ha meg kell oldani például a világjárvány problémáját, és a tudósok csoportjai megpróbálnak oltást találni a vírus ellen, akkor csatlakozhatnak valamiféle globális gondolkodásmódhoz és megoldhatják ezt a kérdést?

Válasz: Nem. Nem hiszem, hogy lehetséges, mert mind egoisták, és mindenki a saját érdekében dolgozik. Ehhez maguk fölé kell emelkedniük, ami azt jelenti, hogy szeretni kell egymást, hogy egyiküket a másikba foglaltathassák.

Kérdés: Hogyan lehet felhasználni a potenciálunkat, ha az valóban hatalmas, de csak 5% -át használjuk?

Válasz: Ehhez föl kell emelkedni az egoisztikus természetünk fölé, amelyben születtünk, és meg kell szereznünk egy másik altruista természetet: „szeresd a felebarátodat, mint saját magadat”. Akkor képesek leszünk egyesülni másokkal egyetlen egészbe, egy elmébe, egyetlen vágyba. Az összes belső adatod közössé válik, és mindenki, mindenki javát szolgálja.

A természet nem más, mint megszerzési vágy, ami egyik emberről terjed a másikra, mint a vírus. Egymás között kapunk és építünk be géneket, ötleteket és gondolatokat. A természet érdeke a gondolatok ilyesfajta átadása egymás felé, hogy ezáltal elérjük az egyetlen, összekapcsolt, körkörös rendszert. A természet különféle gondolatokat, ideákat ültet el bennünk, azonban a mi dolgunk, hogy a magunk erejéből elérjük az integralitás és altruizmus gondolatát. Ennek módja, hogy ütköztetjük ellentétes tartalmakkal, és a szabad akarat útjára lépünk. Az altruizmus határozza meg mindenki egyenlőségét, és azt, hogy mindenki benne foglaltatik a másikban, mintha egy ember lenne, egy szívvel.

Nem egyszerű az altruista gondolat terjedése, mivel az anti-egoizmusra épül. A terjesztéshez megfelelő környezetet kell építenünk, összekapcsolt emberek hálózatát, akik fenntartják a figyelmünket. A Kabbala Bölcsessége utat mutat a számunkra, hogyan fejlődjünk folyamatosan, és miként kerüljük el a koronavírushoz hasonló csapásokat.

Kérdés: Azt állította, hogy a jövőben a világ lakosságának 20-30 százaléka fog dolgozni, és 70 százalék tölti az idejét tanulással. Mit fognak ezek az emberek tanulmányozni?

Válasz: Ha kiszámolja, hogy a lakosság mekkora hányadára van a munkában szükség, beleértve a tudósokat, programozókat és más specialistákat, hogy biztosítsák az embereknek mindazt, ami szükséges a létezésükhöz, és mindemellett felhagyunk a szükségtelen többletek előállításával, akkor azt gondolom, hogy a válasz: 20 százalék. 

Mindenki tanulni fog, ösztöndíj segítségével, és nem munkanélküli segély lesz a jellemző, mint manapság, amikor az emberek csak otthon ülnek, és nem csinálnak semmit.

Tanulnak az integrál világról, és a helyes kölcsönkapcsolatról, ami azt a célt szolgálja, hogy a kövületi, növényi vagy állati természet helyett elérjék, az ember szintjét.

A megfelelő kölcsönkapcsolatokkal biztosítják a világ kölcsönös és integrál jellegű függőségi rendszerét. Ebben a dimenzióban mindenki a mi világunk egoizmusa fölött, a tökéletesség és örökkévalóság szférájában érzi majd magát.

Az egész emberiség oktatása kell hozzá, hogy elérjük ezt az állapotot. Ha a szükséges, kényelmes és normális szinten lévő élelmezést célozzuk meg, csak 20 százalék munkája kell. Itt nem valami rabszolga osztályra gondolok, hiszen idejüknek csupán 20 százalékát szánják a javak megtermelésére és előállítására.

Nem számít, milyen mérvű az ellenállásunk, a természet elvezet minket ebbe az állapotba. Tovább nem tarthatunk ellen, tovább nem folytathatjuk az egoista fejlődést, a pénz minden fölötti uralmát. Ezektől semmi jót nem várhatunk.

[268503]

Miért jelent meg a koronavírus?  Ezt az a tény okozta, hogy valóban nincs helyes kapcsolat a Teremtés elemei között minden szinten, az ásványi, növényi, állati és az emberi szinteken sem.

Ahol a kapcsolat már meg kellett, hogy jelenjen a fejlődés általános programjával összhangban, ott ez bennünket a korrekció végének az irányában vezet, azonban ez még mindig nem létezik a törés miatt, ami a teremtés elemei közötti kapcsolat törése, mert ez hasonló a falon történő repedésekhez, amin vírusok szabadulhatnak ki. 

A vírusok a kapni akarás azon részei, melyeket most kell korrigálni, mert eddig nem történt ez meg. Ezért jelentek meg ezek a vírusok manapság. Minden szinten próbálunk harcolni ellenük, minden formában, de valójában a legmagasabb, azaz az emberi szinten kell kezelnünk őket.  

Azon a tényen túlmenően, hogy a koronavírus káros az egészségünkre, a helyzet sokkal rosszabb, mert a védekezés ellen a köztünk lévő távolság növeléséhez vezetett, bezártuk az iskolákat, munkahelyeket, óvodákat stb. Ezekre a helyekre a vírus negatív befolyást gyakorolt, az emberi közösségekre, és ezért is kell korrigálni a helyes kapcsolatunkon keresztül, amit lehet.

Nem tudjuk a járványt maszkok hordásával megállítani, elbújva otthonunkban, bezárva a közösségi tereket, mindez egyáltalán nem szükséges. Csak a kapcsolatot kell felemelni a legmagasabb szinten, azaz, az emberi viszonyokban. Kezdjük el korrigálni tehát magunkat a köztünk lévő, helyesen kialakított kapcsolatok által, és ezáltal semlegesíthetjük a koronavírus hatását. Írva van, a szeretet lefed minden bűnt, azaz a vírusok támadását az emberi szinten.

Akkor felfedezhetjük, miként segíthet a legerőteljesebb fegyver és a teljes teremtést elrendezhetjük egy olyan módon, felülről lefelé, hogy a köztük lévő kapcsolat helyreállításával a vírusok eltűnhetnek az alsó szintről, azaz az emberi testből, az állatokból, mindenből. Ez a befolyási szintünkön kell, hogy megnyilvánuljon, amit a természetben feltárunk ma, ami nem más, mint az egységünkből fakadó kapcsolat. 

A kapcsolatunkon keresztül befoltozzuk a repedéseket, melyekből a vírusok, ezek a kicsiny viperák megjelentek, és ezzel megállíthatjuk a járvány terjedését. Maga a betegség napról napra súlyosbodik, azonban megvan a gyógymódja!

Mi még nem értjük, hogy a természet egy teljes egység állapota felé irányít minket, ennélfogva azt kellene keresnünk, hogy hogyan lépjünk egységre különbözőségeink felett.

Mindez egy olyan egységet jelent, ahol a különbségek sokasága, az egyéni tulajdonságok, nézetek mind megmaradnak, és egyik oldal vagy nézet sem törli el, semlegesíti a másikat, hanem mindegyik megkapja a megfelelő helyet, szerepet melyen keresztül létezhet.

Annak érdekében, hogy egységet hozzunk létre – különböző akár ellentétes nézetek között – szükség van egy harmadik forrásra, arra a képességre, hogy mindenki feladja saját nézetét és elfogadja, sőt megerősítse a másik nézetét, mely csak abból származhat, hogy ha az egységet fontosabbnak tartjuk mint az egyéni vélemények részleteit.

Bár mindez a mai valóságot tekintve lehetetlennek tűnik, amikor megértjük azt, hogy a Természet tendenciája az, hogy az összes részét egyesíti – beleértve az embereket – hogy mi így is, úgy is ebben az irányban fejlődünk, akkor amennyiben egy olyan oktatást vezetünk be amely ebben segít minket, akkor hozzájuthatunk ahhoz az erőhöz, mely lehetővé teszi hogy megtegyük a szükséges engedményeket egymás felé annak, érdekében, hogy lássuk a következőket:

• az összes különböző és ellentétes nézet szükséges része az egyetlen összefoglalt rendszernek,
• az összes ellentét, szakadás felett épített egység hasznos mindenkinek,
• semmi értelme, hogy ellenálljunk a Természetnek.

Azaz meglátjuk majd, hogy ha mindenki meg akar maradni saját, másokkal ellentétes véleményén belül az csak szenvedéshez vezet, és hogy a Természet rendszere azt akarja, hogy pontosan ezen tendenciák fölé emelkedjünk az egység érdekében.

A Természet előbb-utóbb elvezet minket oda, hogy egységre lépjünk összes különbözőségeink felett. Azok az emberek akik már felfedték ezt a tendenciát a valóság érzékelésen és érzéseiken keresztül – azaz a Kabbalisták – azt írják erről az állapotról, hogy “a szeretet lefedi majd az összes bűnöket “.

Ez azt jelenti, hogy az egymással szembenálló oldalaknak fel kell fedezniük mindazon negatív tulajdonságokat, mely mindegyikünkben benne van, és egy hidat kell építsenek közöttük egy különleges gyakorlati tanulási módszeren keresztül, pontosan a szakadás és az ellentétek felett.

Hogyha megmaradunk ösztönös tendenciáinkon belül, akkor csak még mélyebb gyűlölet fele haladunk egymás ellen. Az emberi természet eredendően önző, csak saját érdekeit veszi figyelembe másokéval szemben, és a teljes világnézetünk erre a keskeny érzékelésre és valóság érzékelésre épül. Ilyen módon mindez válsághoz vezet, ahol úgy érezzük, hogy a többieket kell megváltoztatni, vagy akár kitörölni a világból, annak érdekében, hogy mi nyugalmat kapjunk.

Ma eljutottunk ahhoz a képességhez, hogy felismerjük ezt a problémát. Mindannyian önző egyének vagyunk akiknek megvan a saját különleges helye, nézete a rendszerben, ennélfogva mindannyian messzemenően különbözünk egymástól.

Azonban magasabb szintre kell emelnünk tudatosságunkat a Természet egyetlen összefüggő rendszerével kapcsolatban melyben mindannyian létezünk és melyben mindannyian osztozunk, meg kell értsük azt, hogy ez a rendszer hogyan vezet minket összes különbözőségünk felett az egységhez, és ennélfogva létre kell hoznunk azokat a kapcsolatokat amelyek a különbözőségek és egyet nem értés felett épülnek.

Mindez úgy néz ki, mint hogyha egy új emeletet akarnánk építeni épületünkhöz, ahol az első emeleten vannak összes különböző nézeteink, és anélkül, hogy azokhoz hozzányúlnánk vagy azokat megváltoztatnánk, a második emeleten mi azt értékeljük és azt tartjuk fontosnak mely összeköt minket minden más felett.

A mai világban mindenkinek megvan a helye. Eljött az idő, amikor új kapcsolatokat kell építsünk egymás között, anélkül hogy mindenki el akarná pusztítani a másikat. Azáltal, hogy elpusztítunk másokat, saját magunkat pusztítjuk el. Ez a Természet törvénye. A plusznak és a mínusznak egymás mellett kell léteznie, és egy új mechanizmust kell helyezni a kettő közé, mely megengedi, hogy mindkettő harmonikusan működjön, mint egyetlen összefüggő rendszer része.

Ennélfogva el kell érnünk egy olyan állapotot, ahol érezzük majd, hogy önző emberi természetünk fölött létezünk, afelett az önző természet felett, mely meghatározza létezésünket és ily módon fedezünk fel egy új sokkal hatalmasabb, felsőbb valóságot.