Thrive Global kiadta új cikkemet: “Valódi gyógymód egy fájdalmasan beteg Európának”

A kölcsönösségről és az integrációról szóló új törvények végrehajtása a koronavírus időszakában nyilvánvalóbb, mint valaha.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök távoznak egy közös sajtótájékoztató után, egy Európai Csúcstalálkozó végén, a brüsszeli EU központban, Belgiumban. 2020 július 21.-én. John Thys/Pool  REUTERS

Európa idegeit nem nyugtatta meg az a nagy csinnadrattával tett bejelentés, egy példa nélküli ösztönző csomagról, amely arra szolgál, hogy újjáépítse a kontinens gazdaságát, ami súlyosan megsérült a koronavírus járvány miatt. A járvány újjáéledése Spanyolországban, Franciaországban és Németországban – mely országok már azt hitték, hogy a Covid-19-et már irányításuk alá vonták – bebizonyította, hogy a vírus és annak pusztító hatása még egy ideig nem tűnik el. A problémát nem lehet meggyógyítani Európa pénztárcájának az egyesítésével, azt csak a kontinensen élő emberek szívének egységén keresztül lehet megoldani.

Az Unió 27 vezetője írta alá azt a megállapodást, amely 2 billió dolláros infúziót juttat Európa gazdasági rendszerébe, ami kölcsönöket illetve segítő csomagokat adna a kontinens legsúlyosabban érintett tagországainak. A hatalmas egyezmény, melyet még az európai parlamentnek jóvá kell hagynia, egy új Európa születésként van beállítva, miközben annak alapfeltételei és a szétosztás terve már így is kétségeket ébresztett a tervezett pénzalap ellenfelei között Európában, akik úgy érzik, hogy a gyógyszer rosszabb, mint maga betegség.  

Az emberi társadalom a nemzeteket, gazdaságokat és kultúrákat összekötő, teljesen integrál és globális rendszerben létezik, így az Európában és szerte a világban érezhető problémák ugyanarról a gyökérről erednek: a szűk látókörű és kegyetlen önzőségből. 

Bár a gyógyító csomag, melyet Európa jóváhagyott, úgy tűnhet, mint egy fontos válasz Európa legsúlyosabb problémáira, azonban ez a megegyezés még a legjobb esetben is csak egy kozmetikai megoldást kínál. Miért van így? Ennek az az oka, ahogy azt már évtizedekkel ezelőtt kifejezték  – amikor az európai nemzetek blokkja létre lett hozva – hogy az ilyen partnerek közötti egyezmény nem hozhat létre jó eredményeket. Ahogy az írva van,  “A gonosz szétszórása jobb nekik is meg a világnak is” (Mishna, Sanhedrin 71b.). A “gonosz” – amiről  bölcseink írtak –  azokra az emberekre utal, akiket önző természetük irányít, mások kárára, saját érdekükben keresik a hasznot.  Más szóval: az Európai Unió csak egy álarc, mely egy hamis egységet takar, és ez mindaddig így lesz, ameddig meg nem változtatjuk az emberek önző természetét.

Az európai egyensúlyvesztés és a blokkon belüli önző viták nem engedik, hogy a tagállamok teljes szívvel összekapcsolódjanak. Mindannyian hideg szívűek. Az Európai Unió megalapítása óta, a tagjai soha nem mutattak valódi gondoskodást egymás sikere vagy stabilitása felé, és nem tettek semmilyen erőfeszítést, hogy a jövő nemzedéke nagyobb felelősséget és gondoskodást érezzen egymás iránt, mint a múltbéli vagy jelenlegi generációk. Ezért mindaddig, ameddig az ember önző természete változatlan marad, a társadalomban sem várhatunk semmilyen valódi változást.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány állandóan emlékeztet minket arra, hogy nincs más választásunk, mint hogy egy másik irányba mozduljunk el, azaz az emberek közötti valóságosabb egység felé, és ennek az egységnek erősebbnek kell lennie, mint valaha.. Az emberi társadalom a nemzeteket, gazdaságokat és kultúrákat összekötő, teljesen integrál és globális rendszerben létezik, így az Európában és szerte a világban érezhető problémák ugyanarról a gyökérről erednek: a szűk látókörű és kegyetlen önzőségből. 

Ezeknek a problémáknak a megoldása egy különleges oktatási rendszerben található, mely úgy lett kifejlesztve, hogy túllépjen az egoizmus ezen problémáin. Ennélfogva a válságot csak egy olyan, mindent átfogó megközelítéssel lehet megoldani, mely az emberi kapcsolatot teszi a legfontosabb tényezővé, amellyel egy hosszan-tartó megoldást találhatunk a problémákra. Az emberi kapcsolatoknak mélyen az integrációból és az egymásról való valódi aggodalomból kell erednie, mert enélkül minden jelenlegi javaslat a megoldásra, kudarcra van ítélve.

Hogyha az Európai Unió új terve legfontosabb céljaként az oktatás megszervezését nevezte volna meg, vagy legalább egy paragrafust szánt volna arra, hogy megkövetelje az új emberi kapcsolatok kiterjesztését a kontinensen, vagy legalább egy csatolmányban láthatnánk olyan szándékot, amely közelebb hozza a kontinens lakóit egymáshoz, és erre mindenki rábólint és egyetért, akkor lenne valami esélye annak, hogy valami működni fog. 

De semmi ehhez hasonló nincs a megegyezésben, semmilyen hajlam nincs a kapcsolat felé, és senki nem beszél az egó megszorításáról. Így semmi jót nem várhatunk, a szimplán technikai cselekedetektől, attól, hogy valaki aláírja ezt a dokumentumot.

Még akkor is, hogyha az EU úgy döntött volna, hogy még további milliárd eurót fektet be, ez a döntés sem hozhatott volna semmilyen pozitív eredményt. Épp ellenkezőleg, még nagyobb ellenállást és összecsapást, háborút és még kegyetlen küzdelmeket eredményezett volna, és újabb járványok kitöréséhez vezetett volna.

Miért van ez így?

Azért mivel ez a ösztönző terv nem veszi figyelembe az emberi társadalom egyensúlyát, a Természet törvényeivel, azokat a törvényeket, melyekkel a Természet saját integrál rendszerét működteti. Ebben a rendszerben, az összes rész – méretétől és státuszától függetlenül – szükséges szerepet tölt be, és kiegészítik egymást annak érdekében, hogy az egész rendszer megfelelően működjön.

Annak szüksége, hogy most végrehajtsuk a kölcsönösség és integráció törvényeit, ma a koronavírus időszakában nyilvánvalóbb, mint valaha. Most a Természet szükségessé teszi számunkra, hogy felismerjük a társadalomban lévő, korábbi egoista rendszer összeomlását, és ennek eredményeképpen egy új, egyesített öntudat felé emelkedjünk. Még a legkisebb, legegyszerűbb gondolat is, mely a valódi egységre irányul, is hatalmas lépés lenne, nem csak egy új Európa születése felé, hanem egy új világ születése felé. 

Kérdés: Mostanában sok nehézséget, sőt, katasztrófát érintünk beszélgetéseink során. Azt is szóba hoztuk, hogy még komolyabb szerencsétlenségek is sújthatják a világot. Milyen szívélyes és optimista üzenete volna azoknak, akik követik tevékenységét, hallgatnak Önre, és olvassák írásait?

Válasz: Mindenkinek azt tanácsolom, hogy kövesse figyelemmel, mit tesz velünk a természet.

A természet olyan élő entitás, ami megalkot minket, és magában foglal mindannyiunkat. Nálunk magasabb szinten helyezkedik el, ezért nincs bennünk semmi, ami ne a természetből eredne. Így hát figyelnünk kell, hogy pontosan mit vár el tőlünk.

Nem szabad lenézéssel közelíteni hozzá, mintha valami élettelen, vagy legfeljebb növényi, illetve állati minőséggel bírna. Magasrendű lényként kell kezelni, meg kell érteni, hogy tudatosan, racionális módon, és szelektíven cselekszik, és mindezzel az a célja, hogy eljuttasson minket a következő szintre.

A természet a semmiből, az abszolút nullából fejlődött ki, elvezetett minket jelen állapotunkba, és még további utat is kijelöl számunkra. Ne feltételezzük, hogy már elértük fejlődésünk végpontját. El kell jutni a legvégső állapotba, amit az egymással és magával a természettel történő teljes interakció fog jellemezni. Most van itt az idő, hogy megtegyük az ebbe az állapotba vezető lépést!

A szóban forgó lépést vagy a természet nyers ereje kényszeríti ki, vagy intelligens és tudatos módon, mi tesszük meg. Úgy gondolom, hogy elérkeztünk ehhez a ponthoz. Jelenleg minden azon múlik, hogy miként magyarázzuk el az embereknek ezt a lehetőséget, és hogyan állunk az élükre.

Kérdés: Vagyis nem is csak arról van szó, hogy az emberiség kapott egy esélyt, hanem, hogy képes előnyt kovácsolni ebből az esélyből, meghozza a helyes döntéseket, illetve megteszi a helyes cselekedeteket. Így gondolja?

Válasz: Természetesen.

Medium publikálta az új cikkemet: “Generációs katasztrófa az oktatásban”

Az ENSZ főtitkára Antonio Guterres figyelmeztetett arra, hogy egy generációs katasztrófát élünk át az oktatásban, amiatt, hogy az iskolákat be kellett zárni a koronavírus fertőzés miatt. Egyrészt én megértem, hogy ez miért szomorú. Másrészt ha azt nézzük, hogy az emberek mivé válnak miután egész gyerekkorukat és tinédzserkorukat a jelenlegi oktatási rendszerben töltik, nem vagyok annyira biztos benne, hogy annyira szomorú, hogy az iskolákat be kellett zárni. Véleményem szerint valójában az elszakadás a régi oktatási rendszertől az ami lehetővé teszi majd számunkra, hogy ezt megvizsgáljuk kívülről, hogy azt kritizáljuk, és hogy egy újabb, jobb oktatási rendszert építsünk utána. 

A korrekt oktatási rendszernek az emberi kapcsolatokra kell helyezni a hangsúlyt, nem pedig arra hogyan töltsünk információt az emberekbe. Az új oktatási rendszernek meg kell tanítania a gyerekeknek azt, hogy azok az emberek akiknek más a nézetük mint az övék, azok nem ellenségeik. 

A jelenlegi erőszak az utcákon, otthonainkban, a növekvő bűnözési, kábítószer használati statisztikák, a növekvő prostitúció, depresszió, öngyilkosság, mindezek annak az oktatásnak az eredményei, melyet jelenleg gyermekeinek adunk. Így sajnálkozhatunk az oktatási rendszer bezárásán, de hogyha az eredményeket nézzünk, akkor ezt inkább sikernek nevezhetjük. 

Ez a romlás nem a Covid-19 vírus megjelenésével kezdődött. Ez már évtizedek óta zajlik.

A jelenlegi oktatási rendszer az ipari forradalom oktatására épül, és annak célja csak az volt, hogy azoknak a földművelőknek akik a városokba költöztek megadja a megfelelő tudást, hogy képesek legyenek a gépeket kezelni a gyárakban. Időről-időre újabb tudásanyagot adtak hozzá az oktatási rendszerhez, de az alapelv nem változott: memorizálni kell azt az anyagot amit a tanárok elmondanak nekünk, és ez az egyetlen dolog amire szükségünk van ahhoz, hogy egy jó állást kapjunk.

Valahol az út mentén elfelejtettük azt, hogy az iskola a gyermekeknek tudást ad, de nem javítja, neveli őket emberi lényként. Az a rész, mely megtaníthatná őket arra hogyan kommunikáljanak más emberekkel, hogyan gondoskodjanak egymásról, hogyan váljanak pozitív elemmé a társadalomban, teljesen el lett felejtve. A szülők sem tanítják ezt többé, mivel a gyermekek nincsenek otthon és az iskolák nem tanítják azt, mivel nem erre lettek kitalálva, tehát mindennek az eredménye az, hogy 18 évvel a megszületésük után, azok a drága gyermekek akikbe az összes reményünket helyeztük, felnőttként, javíthatatlan vademberekké váltak. Ezért van az, hogy még jobb is, hogy az iskolákat be kellett zárni, ez egy újabb haszna a Covid- 19 vírusnak a társadalom számára.

A helyes oktatási rendszernek az emberi kapcsolatokra kellene helyeznie a hangsúlyt, nem pedig az információk begyűjtésére. Azt kell megtanítani gyermekeknek, hogy azok az emberek akiknek más a nézetük azok nem ellenségeik. Épp ellenkezőleg, azok akiknek más a véleménye, olyan perspektívát, nézőpontot mutatnak nekünk, melyhez egyébként nem juthatnánk hozzá. Még akkor is, hogyha nem értünk egyet másokkal, nem tudnánk, hogy miért gondoljuk pont azt amit gondolunk hogyha nem lenne szükség arra, hogy jobban kifejezzük saját nézetünket.

Sőt mi több, a világ tele van ellentétekkel, és könnyen megnézhetjük azt, hogy a Természetben semmi nem létezhet saját ellentéte nélkül, és ez ugyanígy van az emberekkel is. Mikor mi különböző nézeteket hordozunk magunkban, akkor az úgy tűnhet, hogy azon vitatkozunk, hogy kinek a véleménye helyes, de valójában mi az egész világot egy magasabb szintű létezés felé segítjük a különböző véleményen keresztül.

Hasonlóan amikor a lábainkat nézzük ahogy sétálunk, úgy tűnik mintha a két láb versengene egymással. De mi akik azt képesek vagyunk felülről nézni, tudjuk, hogy ez a látszólagos versengés ez nem más, mint ahogy az egész test halad előre a következő állomás felé, ahová menni akarunk. Hogyha nem lenne a látszólagos versengés a két láb között, nem lennénk képesek haladni, hanem egy helyben állnánk.

De a gyerekek sajnos nem tanulják meg ezt az iskolában, csak memorizálnak. Ezért vagyok boldog, hogy végre eljutottunk arra a pontra, ahol elkezdhetjük valóban oktatni magunkat, valóban emberi lényekké válni, nem pedig emberi számítógépekké. Így talán van remény az emberi faj számára.

Kérdés: Az öngyilkosság a legszélsőségesebb lépése a kétségbeesésnek. Ma az öngyilkosságok egész egyszerűen elborítják az egész világot, olyan nagy számban fordulnak elő. Miért történik mindez?

Válasz: A modern világban élő ember kétségbeesett, mivel nem talál értelmet az életében. Nem látja maga előtt a célt, és még csak az okát sem látja, miért kell szenvednie ebben a világban.

Másrészről olyannyira fejlett, hogy mindent megért, ami történik, mindent, ami történhet, és így végső soron azt a döntést hozza, hogy véget vet életének. Hiszen minek is élne és szenvedne, ha lehetséges nem létezni, és nem szenvedni? Ez így logikus is.

Természetesen azt senki nem állítja, hogy ez a helyes döntés, de mindenesetre a lépés érthető. Ha az ember felfedezi, hogy ebben a világban, a mi világunkban, elérheti a tökéletes életet; megismerheti és megértheti, hogy mi célból él, és hogyan működik az univerzum, és hogy létezik egy tökéletes és örök-érvényű végkifejlet, ami elérhető számára, akkor lehetségessé válik, hogy komoly mértékben átalakuljon a negatív öngyilkossági statisztika. Ez jelenti a zsákutcából kivezető utat.

Az emberiségnek úgy kell irányítania a természet egészét, mint egy bölcs, jószívű anya. Lehetőségünk szerint mi vagyunk a legmagasabb rendű teremtmények, de a mai világ minden rossz jelensége az emberi egó következménye. A természetben minden jelenség, legyen az jó vagy rossz, az emberek gondolatainak, és hozzáállásának eredménye. A gonosz akkor jelenik meg, amikor többet veszünk el magunk számára, mint amire szükségünk van,és ezt annak érdekében tesszük  hogy uralkodhassunk mindenki felett. Ha megtanulnánk, hogy jól viszonyuljunk más emberekhez, akkor a természet mozdulatlan, növényi és állati szintje is kiegyensúlyozott lenne.

Az embereknek meg kell érteniük, hogy a természet globális, és integrált, és meg van az erejük ahhoz,hogy mindent eljuttassanak a korrekcióhoz. Az egyensúly azt jelenti, hogy a természetből csak azt vesszük el, amire testünknek szüksége van az élethez, és a spirituális fejlődés felé fordulunk. A spirituális élet azt jelenti, hogy megtanuljuk, hogyan kell  szeretettel, és egymásra való odafigyeléssel  összekapcsolódnunk, egészen olyan szintig, ahol mindannyian egyetlen emberré olvadunk össze, egy szívvel. Ez az örök, és tökéletes élet tudatosságához vezet minket  a globális, végtelen és Szent Természet szintjén.

Kérdés: A mai helyzet kapcsán felmerül az egyetemes korrekció kérdése. Létezik olyan lehetőség, hogy Kabbalisták egy csoportja lesz az, aki megmenti a helyzetet?

Válasz: Hogyan tudná egy maroknyi Kabbalista megmenteni a helyzetet, ha a természet célja az, hogy a teremtés egésze, annak minden eleme kölcsönösen és integrális módon kapcsolódjon egymáshoz, hogy elérjék a kapcsolat és szeretet minőségeit? Hogyan tehetné ezt meg egy kicsiny csoport?

A csoport csak azért létezik, hogy mindenkinek tovább adja az egység megteremtésének módszerét, hogy ennek tanáraivá váljanak. Tehát semmi nem történhet anélkül, hogy minden egyes ember részt venne a folyamatban.

Kérdés: Az emberiség kis része érti a mostani krízis lényegét, de a döntő többség nincs ezzel tisztában. Hogyan közvetítsük a világ egésze felé, hogy az egyes ember szintjén kell kialakítani a változás iránti vágyat, hogy az egész világ korrekciója bekövetkezzen?

Válasz: Ez a ti kötelezően elvégzendő munkátok. Tegyetek meg mindent, ami csak lehetséges!

Kérdés: Ha az emberiség egyetlen organizmus, akkor miért van az, hogy a természet csapásai 

-a bot- 98% -ban a testet érik, és még is az agy, amely mindössze 2%, annak  kell megértenie, felismernie és változást előidéznie?

Válasz: Mindenféle trükkös kérdést kérdeztek tőlem, hogy elkerüljük a spirituális munkát, és semmit se tegyünk. Nem igazán irányítom a folyamatot. Nem reklámügynökként vagy eladóként jöttem hozzátok, és nem a termékemet ajánlom. Nem kopogtatok az ajtódon, és mondom azt, hogy: „Vásárold meg”. Ha akarsz, vásárolsz, ha nem, akkor nem.

Csak azt mondom, hogy a következő csapás rosszabb lesz, és nagyon hamar jön. S ti egyet is értetek ezzel. 

Mit, és hogyan kell tennem, hogy ez ne történjen meg? Aztán azt mondod: „Miért kellene ilyen árat fizetnünk érte, és elkezdenünk tenni valamit? Ha van valami probléma van, megoldjuk azt. ”

De miért kell eljutni addig a pontig, ahol megjelenik a probléma? Mindössze erről beszélek. Én olyan vagyok, mint te, csak látom, minek lesz rossz vége, és nem megijeszteni akarlak.

Még magunkhoz sem tértünk az egyik csapatból és már jön a másik. Egy hatalmas porfelhő a Szaharai-sivatagból elérte az Egyesült Államok déli partvidékének államait, befolyásolva azok levegő minőségét. Ez a jelenség nem ismeretlen, de a NASA szerint jelenlegi mérete és ereje szokatlan. A rekordot döntő porvihar ugyanabban az időben jelent meg, ahogy információt kaptunk a dél-amerikai sáska járványról, mely a termés 80%-át elpusztította. Mindez akkor történik, amikor a koronavírus járvány, gyorsabban terjed mint valaha. A természet jelei egyértelműek, csak meg kell tanulnunk olvasni a sorai között, annak érdekében, hogy a tehetetlenség állapotából, reménység állapotába kerüljünk.

A hosszú, generációs fejlődés után, a Természet most azt követeli tőlünk, hogy éretté váljunk és megkérdezzük magunktól: miért élünk, mi a létezésünk értelme? Vajon akarjuk-e tovább folytatni a mindennapi életünket annélkül hogy megértenénk, mit kell tennünk, és milyen célból?

Valójában, az ősi egyiptomi tíz csapáshoz hasonló állapotokon megyünk keresztül. A jövőben még több hasonló szerencsétlenség történik majd. Az ENSZ becslései szerint, – anélkül, hogy figyelembe vennénk más környezeti faktorokat, amik veszélyeztethetik az élelmiszer ellátást -, csak maga a koronavírus járvány megduplázza majd az éhezők számát, az év végére világszerte 265 millió emberre saccolnak. 

Amikor az emberek érthetetlen csapásokkal néznek szembe, és csak felületesen nézik azokat, elkezdenek megjelenni a világvége teóriák. A katasztrófák nagysága és gyakorisága valóban aggasztó, “Perfect storm” (angol kifejezés, jelentése: a lehető legrosszabb szituáció) az emberek számára. Azonban a járványok és más természeti csapások annak érdekében történnek, hogy az elvezessék az emberiséget oda, hogy megvizsgáljuk a Természettel szembeni tetteinket, és hogy átgondoljuk a céljainkat a mindennapi, egzisztenciális életünkön túl.

A hosszú, generációs fejlődés után, a Természet most azt követeli tőlünk, hogy éretté váljunk és megkérdezzük magunktól: miért élünk, mi a létezésünk értelme? Vajon akarjuk-e tovább folytatni a mindennapi életünket anélkül hogy megértenénk, mit kell tennünk, és milyen célból? A Természet azt akarja, hogy megtaláljuk a válaszokat ezekre a kérdésekre, és fejlődjünk.  Mindeddig tudattalanul fejlődtünk, mint a kisgyerekek, és egy önző megszerzés iránti vágy hajtott minket, értelmetlen élvezeteket kergetve mások kárára.

Ez a fajta önző, emberi megközelítési mód ellentmond az egész természetes rendszer tökéletes egyensúlyának. Ennélfogva most a Természet hátulról lök minket, ameddig tudatossá nem válunk és meg nem értjük a teremtést irányító programot. Ez egy bizonyos „belső szoftverje a Természetnek“, mely a bolygó minden részletében működik. Nekünk fel kell törnünk a rendszer kódrendszerét, be kell hatolnunk abba és aktívan részt kell vállalnunk az egész valóság irányításában.

Amint megértjük, hogy ez a program hogyan működik, és kiigazítjuk az egymáshoz való hozzáállásunkat, kijavítjuk viszonyainkat egymás között, az pozitív módon fogja az egész rendszert befolyásolni. Az eredendően egoista tendenciáink felett, meg kell tanulnunk, hogyan építsük ki egymás között a kapcsolat kötelékeit egymás figyelembevételével, a kölcsönös felelősséggel és a szeretettel. Már pusztán attól, hogy ha kölcsönösen egymás figyelembevétele alapján kezdünk el gondolkodni, már ettől a Természet elkezd majd megnyugodni. Egyensúlyt hozunk az egész emberiség számára, az egész Föld számára, és az egész Univerzum számára, mivel a gondolat a leghatalmasabb erő a valóságban.

A gondolatok mágneses térhez hasonlóan működnek. Mi nem látjuk az erők mögött működő valódi erőket, de ettől függetlenül azok működnek és befolyásolják egymást. Hasonlóan mi emberek is pozitívan befolyásolhatjuk egymást a gondolatainkon keresztül, ha arra gondolunk, hogyan növeljük a kapcsolatot egymás között.

Semmi nem történik a világban véletlenül, vagy céltalanul. A világ hatalmas kihívásokon megy keresztül. Annak ellenére, hogy ezt általában elviselhetetlennek érezzük, megláthatjuk a pozitív oldalát is, ha megértjük hogy ezek a csapások a kapcsolódás folyamatában segítenek minket. Az a céljuk, hogy meglássuk, mennyire függünk egymástól a túlélésünk és a fejlődésünk érdekében. De nem szabad megvárni, hogy a katasztrófák ébresszék fel az egység érzését közöttünk. Azáltal, hogy kijavítjuk az emberi kapcsolatainkat és a Természet rendszerével való interakciónkat, képesek leszünk elkerülni ezeket a csapásokat, és érezni fogjuk a teljességet és a Természet rendszeréből áradó jóságot. 

Van, ahol arra használnak egy lift kezelőt, hogy Ő az, aki képes a helyes szinthez tartozó gomb megnyomására. Mielőtt megjelentek a hűtőszekrények volt egy jegesember, aki felvagdalt hatalmas jégtömböket kocákra, és kiszállította a háztartásokba. A világban a szükséges munkák állandóan változnak, napjainkban gyorsabban, mint valaha. Most pedig a koronavírusnak köszönhetően, ez végletekig felgyorsult, és gyorsan megjelentek a virtuális munka feladatok is.

Az emberiség elért az ön-középpontú beállítottságból, egy együttműködő beállítottságba való átmenethez, és azok, akik segítenek másoknak ebben, azok lesznek a legboldogabb és legelfoglaltabb emberek a földön.

Minden foglalkozás, amely másodlagos a napi üzleti előrehaladás szempontjából, harcol a fennmaradásért, vagy már a felszámolódás különböző fázisaiban van. A COVID-19 járvány sokkolta az embereket, és eljuttatta őket addig a pontig, hogy elvesztették a shopingolás lehetőségét, és mindemellett,  elkezdtek takarékoskodni azon, amit megvásárolnak, mert sokan elvesztették a munkájukat.

Ez egy kicsit hasonlít a dinoszauruszok korának végéhez, ahol azok a fajok, melyeknek lejárt az ideje, kihaltak, átadva a helyüket új fajoknak. Talán nehéz ezt elképzelni, de ez a folyamat most is történik. Rengeteg új szakma van kialakulóban, és sok közülük már az “új emberi korszak”-kal kapcsolatos, és így, az emberi kapcsolatokkal is foglalkozik.

Korábban sokat kellett foglalkoznunk, mentális betegségekkel. ADHD, és a viselkedési zavarok különböző formái ezek. Reménytelen küzdelmet folyattunk a kijavíthatatlan emberi viszonyokról, és a zaklatások elleni hiába való harcokról. Ezek azonban nem a holnap problémái.

A holnap szakértői az emberi kapcsolatokkal fognak foglalkozni, és ők, a kialakuló új civilizáció játékszabályait fogják alakítani, ahol az emberiség tagjai szoros kapcsolatban fognak állni egymással, és teljes függésben lesznek egymással. Mi soha nem éreztünk felelősséget az egész emberiségért, de ma nem elégedhetünk meg ennél kevesebbel, és meg kell tanulnunk, mit kell tennünk és ehhez pedig milyen tudás és képességek szükségesek.

Az emberi kapcsolatok Coach-ai olyan emberek lesznek, akik tudják, hogyan kell egy 10 fős csoportot kezelni, akik teljesen idegenként ültek le a körbe, semmilyen affinitást nem éreztek egymás irányába, sőt, gyakran ellentétesek egymással, szóval hogyan lehetne a szóban forgó csoportot, a legjobb barátságba fordítani, egy óra leforgása alatt. Ezek a Coach-ok, akik ismerik az Integrál Oktatás gyakorlatát, értik, hogy kell segíteni embereknek abban, hogy kényelmesebben állhassanak hozzá a csoporthoz, elfogadva a csoportot, és hogy tehetik képessé őket arra, hogy ki tudják fejezni magukat anélkül, hogy veszélyeztessék bárki másnak a csoporton belül, az ugyanerre irányuló vágyát.

Azok, akik részt vesznek egy ilyen oktatásban, megértik mit kell tenni, hogy mások képesek legyenek kifejteni a teljes, bennük rejlő potenciált, és hogy ez csak akkor lehetséges, ha más emberek között teszi ezt valaki, akik mindannyian a legtöbbet akarják hozzáadni ehhez, hogy sikerüljön, és akiknek ugyanaz a közös céljuk van, az egység a csoportban.

A csapat sportok résztvevői tudják, hogy ha bajnok akar valaki lenni, fel kell áldozza magát, a csapat sikeréért. Az Integral Oktatás más. Nem kell feláldozni semmit, és mindig tízszer annyit kap vissza az ember, mint amit a csoportnak adott. A legjobb ebben pedig az történik, hogy itt nincsenek vesztesek, mindenki győztes, mivel az egység csak akkor érhető el, ha mindenki az összes többinek a sikerét is akarja.

Még soha nem próbáltuk ki ezt a megközelítést egymással. Most azonban nincs más lehetőség. Az emberiség elérte a önközpontú beállítottságból, az együtt működő beállítottságba való transzformáció átmenetét. S ahogy mondtuk, akik ebben fognak másoknak segíteni, ők lesznek a legboldogabb és legelfoglaltabb emberek a világban.

Manapság az emberiség nagyon különleges helyzetben találja magát. Egyrészről a koronavírus hatalmas réseket ütött az életünkben, így nagyon sok minden hiányzik ahhoz, hogy azt tökéletesnek tekintsük. Másrészről, soha nem álltunk még ilyen közel a tökéletességhez, mintha csak egy nagyon vékony fal választana el minket tőle, mint egy papírból készült membrán.

Úgy érezzük, hogy a spirituális valóság közvetlenül előttünk áll a vékony fal mögött. Már majdnem a spirituális világban vagyunk, és ez a  “majdnem” a szívünkben van. Hogyha összekapcsolódnánk a tízesben, azonnal a spirituális világban találnánk magunkat.

Úgy tűnik nekem, hogy a spirituális világ messze van, de valójában itt van közvetlenül előttem – pontosan ott, ahol a tízesem van. Hogyha én bezuhanok a barátaim karjai közé és teljesen átadom magam nekik, akkor belépek a spiritualitásba. A Teremtő ilyen feltételeket teremtett ebben a világban. Ma mindezt a koronavírus fertőzésen keresztül láthatjuk, mely betol minket a spiritualitásba. Mi félünk attól, hogy a vírus esetleg meg akar ölni minket, de ugyanakkor  közvetlenül elénk helyezi a spirituális valóságot.

Úgy tűnik, mintha a vírus távol tartana minket egymástól, arra kényszerítve, hogy távolságot tartsunk, de ez nem igaz. A távolság az az önzésünk következménye, és az a vágy, hogy képesek legyünk adakozni egymás felé, közelebb visz majd minket egymáshoz. Ha képesek lennénk összekapcsolódni az adakozás érdekében, hogy gondoskodjunk egymásról, semmilyen vírus nem okozhatna kárt nekünk. 

Mi nem fedeztünk volna fel semmilyen káros vírust, éppen ellenkezőleg, maga a vírus tett volna minket egészségesebbé, az által, hogy minden betegséget meggyógyítana. A Koronavírus felfedte az önzésünkben rejlő gonoszságot, mely mindig is létezett a világban, csak számunkra ez most tárult fel nyilvánvaló módon, hogy megérthessük azt, milyen korrekciókat kell végrehajtanunk. 

Minden a szándékunkon múlik. Hogyha összegyűlünk és eközben gyűlöljük egymást, akkor egy atombomba tárul fel közöttünk. Ellenben, ha, össze akarunk kapcsolódni, minden különbségünk  fölött, akkor többé nem egy nukleáris bombát találunk magunk között, hanem egy nukleáris erőművet, mely nem robban fel, hanem jó és hasznos energiát termel számunkra. Minden azon múlik, hogyan használjuk ezt a belső energiát, a megszerzés iránti vágyunkból, amely eredendő természetünk. Az egónknak léteznie kell, hiszen nem lenne önérzékelésünk egó hiányában. Azonban, a különbség abban rejlik, milyen módon kapcsolódunk össze egymással. 

Ez olyan, mint egy nukleáris reaktor, melyben radioaktív nyersanyag található, és a grafit rudak, melyek megakadályozzák a láncreakciót, és amelyek nem engedik, hogy a nukleáris elemek összeütközzenek egymással. Ilyen módon egy szűrőt helyezünk, a nukleáris részecskék közé, annak érdekében, hogy visszavert fény jelenjen meg, ami azt jelzi, hogy a helyes kapcsolat létrejött. Ennek eredményeképpen “jó energiát” kapunk, melyet felhasználhatunk, és ez az, ahogy ez történik az egész Természetben. 

Az emberiség olyan mértékben halad előre, hogy szüksége van részletes magyarázatokra az életről. Lesz olyan feladata minden embernek, amelyet saját magának kell elvégeznie, és lesz olyan rész, ahol tanulni kell annak érdekében, hogy legyen elképzelésünk az egész rendszer működéséről.

Izrael a közös lélek fejéhez tartozik, ennélfogva felelős azért, hogy a Teremtőtől lehozza a fényt minden nemzethez, akik a lélek testéhez tartoznak, és ott kapják meg a fényt. Azonban minden egyes nemzetnek meg kell értenie ezen működés alapelvét, mint egy autó vezetője aki tudja hogyan vezesse az autót. Van ugyan egy alapvető általános tudása arról, hogy az hogyan működik, de önmaga nem lenne képes megtervezni és felépíteni újat. 

Az egész emberiség olyan mint egy atomerőmű, és a Bnei Baruch csoport pedig az abban lévő grafit rudacska. Hogyha elvégezzük a feladatunkat, akkor képesek leszünk megakadályozni a nukleáris robbanást, mely már beindult, és amely a világot közelebb hozhatja egy harmadik, akár negyedik világháborúhoz. Reménykedjünk abban, hogy képesek leszünk megakadályozni ezt a robbanást.