Új cikkem a Linkedin-en “A Covid-19 védőoltásnak meg kell érintenie a szívet”

Egyik a másik után, minden ország megpróbál több milliárd dolláros szerződéseket aláírni, hogy megvegyék a jelenleg nem létező védőoltásokat a Covid-19 vírus ellen. Ebben a pillanatban még mindig nagyon kérdéses egy hatékony védőoltás kifejlesztése, legalábbis az ENSZ főtitkára António Guterres, és Dr. Anthony Fauci a Fehér Ház koronavírus tanácsadója szerint, mivel mindketten azt állítják,  hogy a közeljövőben nem valószínű egy hatékony védőoltás megjelenése, ha egyáltalán képesek leszünk egy ilyen védőoltást valaha kifejleszteni.

Meg kell értsük, hogy a koronavírus nem egy egyedülálló esemény, hanem válságok sorozatának csak az első lépése, amely előbb-utóbb kivezet minket a jelenlegi énközpontú világnézetünkből és arra kényszerít majd minket, hogy figyelembe vegyük egymást, és előbb-utóbb elkezdjünk egymásról, és a Természetről gondoskodni.

De még akkor is, hogyha egy védőoltás ki lenne fejlesztve, az sem oldaná meg problémáinkat. Valójában csak növeli majd a problémákat és megvan ennek a jó oka.

Meg kell értsük, hogy a koronavírus nem egyedülálló esemény, hanem válságok hosszú sorának az első fázisa, melyek végezetül kivezetnek majd minket az énközpontú világnézetünkből és arra kényszerítenek minket, hogy figyelembe vegyük egymást, és előbb-utóbb el kezdjünk egymásról és a Természetről gondoskodni. Innentől inkább fel kellene használnunk minden válságot, hogy a kívánt állapot felé haladjunk, mivel akkor könnyebbé válnának az egymást követő válságok. Másképpen kifejezve minél több erőfeszítést teszünk annak érdekében, hogy önkéntesen megváltoztassuk magunkat, annál kevesebb erőfeszítést kell tennie a Természet rendszerének, hogy erőszakkal megváltoztasson minket.

Ebben a pillanatban az emberiség és a valóság többi része ellentétes fejlődési pályán van. Miközben rajtunk kívül minden össze van kapcsolódva, mi emberek egyre inkább csak magunkra gondolunk. Nem vesszük figyelembe, vagy nem is tudunk arról a kárról amit egymásnak és a Természet rendszerének okozunk, és mindeközben csak saját vágyainkat próbáljuk állandóan, azonnal kielégíteni.

De 8 milliárd ember nem élhet így, ez egy fenntarthatatlan állapot. Mivel a Természet nem így működik, és nekünk a Természet törvényeit kellene követnünk, bármennyire is nem tetszik nekünk ez az ötlet. A Természet rendszere addig kényszerít majd minket ameddig meg nem változunk és nem igazítjuk magunkat rendszeréhez. Ennélfogva minél hamarabb megtaláljuk ezt az új utat, annál kevesebb fájdalmat kell a Természet rendszerének ránk mérnie annak érdekében, hogy arra kényszerítsen minket amit akar.

Ebből az következik, hogy csak egy hatékony gyógymódja van a Covid-19 es vírusnak, de ennek semmi köze az orvostudományhoz, és minden csakis a szíveinken múlik. Amikor megváltoztatjuk egymás iránti attitűdünket, megváltoztatjuk szívünket az elidegenedéstől az integráció felé, ahogy elkezdünk egymásról gondoskodni, együttérzésben, kölcsönös felelősségben élni, abban pillanatban felfedezzük majd, hogy legyőztük a vírust anélkül, hogy közvetlenül küzdenénk ellene.

Valójában azáltal, hogy így teszünk, nemcsak hogy megvédjük magunkat a koronavírus ellen, hanem megvédjük magunkat az összes jövőbeni csapás ellen, melyeket a Természet rendszere tervez annak érdekében, hogy minket akaratunk ellenére a saját törvényeihez azonosítson, hogyha mi azt nem tesszük önkéntesen. Akkor arra kényszerít minket, hogy figyelembe vegyük egymást, összekapcsolódjunk, gondoskodjunk felebarátainkról és az egész Teremtésről. 

Kérdés: Azt mondják, hogy egy ember az agyában rejlő lehetőségeknek csak körülbelül 5% -át használja fel. Feltételezhetjük, hogy ez elég az egyéni, állati igényeink kielégítésére? Ha az egész társadalom számára dolgozol, kinyílik a 95% többi része?

Válasz: A társadalom érdekében végzett munka azt jelenti, hogy az egoizmusod fölé emelkedsz, magadra vállalod azokat a célokat, amelyek hasznosak az egész társadalom számára, annak végső célja felé, hogy ez integrálttá, globálissá váljon.

Amikor a társadalom az egoizmus fölé emelkedik, és csak altruista módon működik, akkor képességeid 5% -ánál jóval többet ki tudsz használni.

Kérdés: Elvileg, ha egy kis személyes problémát önállóan kell megoldanom, akkor elegendő a minimális potenciál. De ha meg kell oldani például a világjárvány problémáját, és a tudósok csoportjai megpróbálnak oltást találni a vírus ellen, akkor csatlakozhatnak valamiféle globális gondolkodásmódhoz és megoldhatják ezt a kérdést?

Válasz: Nem. Nem hiszem, hogy lehetséges, mert mind egoisták, és mindenki a saját érdekében dolgozik. Ehhez maguk fölé kell emelkedniük, ami azt jelenti, hogy szeretni kell egymást, hogy egyiküket a másikba foglaltathassák.

Kérdés: Hogyan lehet felhasználni a potenciálunkat, ha az valóban hatalmas, de csak 5% -át használjuk?

Válasz: Ehhez föl kell emelkedni az egoisztikus természetünk fölé, amelyben születtünk, és meg kell szereznünk egy másik altruista természetet: „szeresd a felebarátodat, mint saját magadat”. Akkor képesek leszünk egyesülni másokkal egyetlen egészbe, egy elmébe, egyetlen vágyba. Az összes belső adatod közössé válik, és mindenki, mindenki javát szolgálja.

Miért jelent meg a koronavírus?  Ezt az a tény okozta, hogy valóban nincs helyes kapcsolat a Teremtés elemei között minden szinten, az ásványi, növényi, állati és az emberi szinteken sem.

Ahol a kapcsolat már meg kellett, hogy jelenjen a fejlődés általános programjával összhangban, ott ez bennünket a korrekció végének az irányában vezet, azonban ez még mindig nem létezik a törés miatt, ami a teremtés elemei közötti kapcsolat törése, mert ez hasonló a falon történő repedésekhez, amin vírusok szabadulhatnak ki. 

A vírusok a kapni akarás azon részei, melyeket most kell korrigálni, mert eddig nem történt ez meg. Ezért jelentek meg ezek a vírusok manapság. Minden szinten próbálunk harcolni ellenük, minden formában, de valójában a legmagasabb, azaz az emberi szinten kell kezelnünk őket.  

Azon a tényen túlmenően, hogy a koronavírus káros az egészségünkre, a helyzet sokkal rosszabb, mert a védekezés ellen a köztünk lévő távolság növeléséhez vezetett, bezártuk az iskolákat, munkahelyeket, óvodákat stb. Ezekre a helyekre a vírus negatív befolyást gyakorolt, az emberi közösségekre, és ezért is kell korrigálni a helyes kapcsolatunkon keresztül, amit lehet.

Nem tudjuk a járványt maszkok hordásával megállítani, elbújva otthonunkban, bezárva a közösségi tereket, mindez egyáltalán nem szükséges. Csak a kapcsolatot kell felemelni a legmagasabb szinten, azaz, az emberi viszonyokban. Kezdjük el korrigálni tehát magunkat a köztünk lévő, helyesen kialakított kapcsolatok által, és ezáltal semlegesíthetjük a koronavírus hatását. Írva van, a szeretet lefed minden bűnt, azaz a vírusok támadását az emberi szinten.

Akkor felfedezhetjük, miként segíthet a legerőteljesebb fegyver és a teljes teremtést elrendezhetjük egy olyan módon, felülről lefelé, hogy a köztük lévő kapcsolat helyreállításával a vírusok eltűnhetnek az alsó szintről, azaz az emberi testből, az állatokból, mindenből. Ez a befolyási szintünkön kell, hogy megnyilvánuljon, amit a természetben feltárunk ma, ami nem más, mint az egységünkből fakadó kapcsolat. 

A kapcsolatunkon keresztül befoltozzuk a repedéseket, melyekből a vírusok, ezek a kicsiny viperák megjelentek, és ezzel megállíthatjuk a járvány terjedését. Maga a betegség napról napra súlyosbodik, azonban megvan a gyógymódja!

Mi a különbség a mi korszakunk és az előző korszakok között a fejlődés tekintetében, melyeken átment az emberiség? Mindig próbáltuk fejleszteni létezési feltételeinket, hogy ezzel kényszerítsük a természetet, hogy számunkra kedvező módon változzon, igazodjon az igényeinkhez. Nem akartunk mi magunk változni, hanem a világtól vártunk változást és úgy tekintettünk magunkra, hogy a természet urai, mesterei vagyunk.

Ezen a módon vált az emberiség felnőtté, ehhez fejlesztettük ki a tudományainkat, technológiáinkat annak érdeklében, hogy megváltoztassuk ez által, a világot körülöttünk a lehető leggyorsabban elérhető nyereség realizálása érdekében, és hogy nekünk ne kelljen változni. Ma azonban egy teljesen új állapot kényszeréhez érkeztünk. A természet azt várja el, hogy mi változzunk, mégpedig az általa elvárt módon ahelyett, hogy a saját kényelmünknek áldoznánk fel mindent.

A természet azonban nem várja el tőlünk a változást, mielőtt nem alkalmazkodunk a természet beállított feltételeihez, az állatokhoz hasonlóan. Ez az, ahogy az ásványi, növényi és állatvilág léteznek, előnyt biztosítva a környezetükben mindennek, hogy majd ők kényelmesebb létezési feltételeket biztosítsanak nekik ezért.

Azonban mindennek vége, ez a múlt, mert beléptünk egy új korszakba. Az emberiség még nem ismerte ezt fel, azonban a Kabbala tudománya megadja számunkra ennek az érzékelési lehetőségét, hogy elkezdjük meglátni mindezt. Ezáltal egyértelművé válik, hogy a természet, Felső Erő, azt követeli az embertől, kezdjen el megváltozni. A gyermekek felnövéséhez hasonlóan, ahol a szülők nem kezdenek el mindent azonnal megkövetelni tőlük, csak a fizikai fejlődésükre kell elsősorban koncentrálniuk, és a környezetük helyes elrendezésére. 

Amikor aztán fokozatosan elkezdünk egyre többet követelni a gyerekektől annak érdekében, hogy megértse, mi is történik vele, hogy kell a környezetével helyes, integrál kölcsönkapcsolatot kiépíteni. Azaz, az embernek először végig kell gondolnia, a természet jelenlegi állapotát. A természet ugyanis elsősorban a helyes fejlődést követeli meg és az állandóan növekvő kölcsönösséget a teremtés többi elemével. Remélhetőleg végül képesek leszünk megérteni ezt, és ennek megfelelően változni.

Az új korszak első kongresszusa az utolsó generáció szellemiségének szenteltük, amely a természet új állapota. A természet tehát nem csak arra nyom bennünket, hogy alkalmazkodjunk az új feltételeknek, hanem komoly belső változásokat vár el tőlünk és nem technikai vagy technológiai okok miatt. 

A belső természetünket kell korrigálnunk. Ez pedig az egységen keresztül lehetséges és ez az, ami megkülönbözteti az embert az ásványoktól, növényektől, állatoktól.

Az ember csak akkor a természet integrál része, ha korrigálja az egoizmusát.

Az ásványok, növények, állatok a természeti ösztönükkel összhangban fejlődnek. Azonban az embereknek tanulmányozniuk kell saját vágyaikat, hogy a boldogságra törekvésük harmóniába kerülhessen a természettel, és megszerzésből adakozásba válthassák át a vágy irányultságát. Csak miután ezt elértük, azaz elértük a helyes kapcsolatot a természet összes szintjével.

Ez a sajátossága az emberiség új korszakának, amelybe most beléptünk. Ez az, amiért minden kísérletünk az előző életmódunkhoz sikertelen lesz. Ellenkezőleg, minden pillanatban, amikor visszarendeződés felé akarunk elindulni, csapásokat mér majd ránk a természet, ezekkel mutatva kivezető utat a kudarcokból. Ezek a csapások megtanítanak minket az integrál kapcsolat elérésére, és ez az egyetlen lehetőség a jó állapot elérésére. 

Különben semmi nem fog segíteni. Reménykedünk, hogy a korona vírus cunami szerű ránk szabadulása után, a vihar lenyugszik, mi pedig visszatérhetünk az előző életünkhöz. Azonban nem így lesz. Éppen ellenkezőleg. Egyik hullám követi majd a másikat, amint úgy tűnik számunkra, hogy visszatérhetünk megszokott életünkhöz, azonnal elborít minket a következő hullám, ami miatt elgondolkozunk, de nem a múltunkon, hanem a jövőnkön.  Az egység lesz az egyetlen jövőbe mutató út.  

A gyermekkor, amikor a természet nevelgetett bennünket egy gyengéd módon, mint a kis gyermekeket, véget ért. A gyermek felnőtt, és eljött az ideje, hogy maga találja ki, hogyan tovább. Csak a szívek közötti és nem eszközökön keresztüli kapcsolatokon keresztül kerülhetünk helyes viszonyba a természettel, érezhetjük az élet megújhodását, ebben az új kapcsolatban. Ez egy valódi forradalom, mind spirituálisan, mind fizikai létezésünkben.

Napi Kabbala Lecke 20/08/05 „Utolsó Generáció a régi világból az új világba”

Kérdés : A család egy az állati világban is létező természetes rendszer. Az állatok többségének van hím és nőstény része, amely az állati testek reprodukciójához kell. 

Azonban minél fejlettebb egy állat, annál jobban elválik egymástól a hím és a nőstény egyed, melyek természetes módon ellentétesek egymással, és egymástól elválasztott egyedekben nyilvánulnak meg. Itt egy érdekes jelenség nyilvánul meg, egy új test születése érdekében, a két ellentét képes összekapcsolódni és minőségeik vegyítésére egymással. 

Mi az oka ennek a jelenségnek, elvnek? Ma ez a kérdés kifejezetten fontos, mert vannak országok és társadalmak, melyek mesterséges kísérleteket tesznek ezeknek az ellentéteknek a különböző szintű meghatározására, egy adott nemen belül. (Mi minősít egy egyedet nőnek, vagy férfinek?)

Dr. Laitman: Ez lehetetlen. Minél fejlettebb egy teremtmény természete, annál több, önmagával ellentmondó tulajdonság jelenik meg benne, melyek messzire sodródva egymástól, végtelen variációkban állnak szembe egymással.

Láthatjuk, hogy primitív organizmusok léteznek a gyakorlatban ugyanabban a testben. Vannak, melyek női részként nyilvánulnak meg, és vannak, melyek férfi részként. A nemi identitásuk változik. Ezek szabadon kombinálódnak, keresztezik egymást és válnak szét újra nemenként, minimális módon elválasztva az egyik egyedet a másiktól.

Az evolúció során, az egyedek egyre jobban és jobban eltávolodtak egymástól, fiziológiai, pszichológiai és szexuális elvek alapján. Ezért van szükségük egy komoly kombinációs lehetőségre egymással, ami nem egyszerű. 

Az állatokban nagyon kivételes ez a jelenség, az embereknél azonban a férfi és a női elv közötti helyes kombináció abszolút szükséges az utódok születése szempontjából, biztosítva ezzel a normális létezést és garantálja mindez a komoly fejlődést a születést követő 15 évben, ami szükséges a személy számra a saját lábra álláshoz, és lehetővé teszi, hogy maga is képes legyen utódok létrehozására és felnevelésére.  

A természet úgy teremtett meg minket, hogy minél fejlettebbek vagyunk, annál erősebb köztünk a szeparáció.

Akkor szociális egységgé válunk, komoly megosztottsággal szembenézve a tudományok, művészet, és minden más területén az életünknek. Nézzük például mennyi egyediség van a világban, mennyi lehetőség van minden egyén számára egyedileg fejlődni. Ebben nincs két hasonló ember.

Ez nem csak a nemek közti különbségről szól, hanem arról, hogy belsőleg mennyire mások vagyunk, mint férfi és nő. Ezért lehetetlen arról beszélni, hogy lehetne mindezt egy testbe ötvözni.

Megjegyzés 

Elvileg a pszichológiailag és a fiziológiailag két ellentétes objektum kombinálható, ami egy tökéletesebb létezőt fog kiadni.  

Dr. Laitman 

Igen. Ez lehetővé tesz bármilyen kombinációt. Például napjainkban sok új foglalkozás jelenik meg, melyek nem is léteztek 100 vagy 200 évvel ezelőtt.

KabTV “A korona vírus utáni korszak” 20/05/21

Thrive Global kiadta új cikkemet: “Valódi gyógymód egy fájdalmasan beteg Európának”

A kölcsönösségről és az integrációról szóló új törvények végrehajtása a koronavírus időszakában nyilvánvalóbb, mint valaha.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök távoznak egy közös sajtótájékoztató után, egy Európai Csúcstalálkozó végén, a brüsszeli EU központban, Belgiumban. 2020 július 21.-én. John Thys/Pool  REUTERS

Európa idegeit nem nyugtatta meg az a nagy csinnadrattával tett bejelentés, egy példa nélküli ösztönző csomagról, amely arra szolgál, hogy újjáépítse a kontinens gazdaságát, ami súlyosan megsérült a koronavírus járvány miatt. A járvány újjáéledése Spanyolországban, Franciaországban és Németországban – mely országok már azt hitték, hogy a Covid-19-et már irányításuk alá vonták – bebizonyította, hogy a vírus és annak pusztító hatása még egy ideig nem tűnik el. A problémát nem lehet meggyógyítani Európa pénztárcájának az egyesítésével, azt csak a kontinensen élő emberek szívének egységén keresztül lehet megoldani.

Az Unió 27 vezetője írta alá azt a megállapodást, amely 2 billió dolláros infúziót juttat Európa gazdasági rendszerébe, ami kölcsönöket illetve segítő csomagokat adna a kontinens legsúlyosabban érintett tagországainak. A hatalmas egyezmény, melyet még az európai parlamentnek jóvá kell hagynia, egy új Európa születésként van beállítva, miközben annak alapfeltételei és a szétosztás terve már így is kétségeket ébresztett a tervezett pénzalap ellenfelei között Európában, akik úgy érzik, hogy a gyógyszer rosszabb, mint maga betegség.  

Az emberi társadalom a nemzeteket, gazdaságokat és kultúrákat összekötő, teljesen integrál és globális rendszerben létezik, így az Európában és szerte a világban érezhető problémák ugyanarról a gyökérről erednek: a szűk látókörű és kegyetlen önzőségből. 

Bár a gyógyító csomag, melyet Európa jóváhagyott, úgy tűnhet, mint egy fontos válasz Európa legsúlyosabb problémáira, azonban ez a megegyezés még a legjobb esetben is csak egy kozmetikai megoldást kínál. Miért van így? Ennek az az oka, ahogy azt már évtizedekkel ezelőtt kifejezték  – amikor az európai nemzetek blokkja létre lett hozva – hogy az ilyen partnerek közötti egyezmény nem hozhat létre jó eredményeket. Ahogy az írva van,  “A gonosz szétszórása jobb nekik is meg a világnak is” (Mishna, Sanhedrin 71b.). A “gonosz” – amiről  bölcseink írtak –  azokra az emberekre utal, akiket önző természetük irányít, mások kárára, saját érdekükben keresik a hasznot.  Más szóval: az Európai Unió csak egy álarc, mely egy hamis egységet takar, és ez mindaddig így lesz, ameddig meg nem változtatjuk az emberek önző természetét.

Az európai egyensúlyvesztés és a blokkon belüli önző viták nem engedik, hogy a tagállamok teljes szívvel összekapcsolódjanak. Mindannyian hideg szívűek. Az Európai Unió megalapítása óta, a tagjai soha nem mutattak valódi gondoskodást egymás sikere vagy stabilitása felé, és nem tettek semmilyen erőfeszítést, hogy a jövő nemzedéke nagyobb felelősséget és gondoskodást érezzen egymás iránt, mint a múltbéli vagy jelenlegi generációk. Ezért mindaddig, ameddig az ember önző természete változatlan marad, a társadalomban sem várhatunk semmilyen valódi változást.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány állandóan emlékeztet minket arra, hogy nincs más választásunk, mint hogy egy másik irányba mozduljunk el, azaz az emberek közötti valóságosabb egység felé, és ennek az egységnek erősebbnek kell lennie, mint valaha.. Az emberi társadalom a nemzeteket, gazdaságokat és kultúrákat összekötő, teljesen integrál és globális rendszerben létezik, így az Európában és szerte a világban érezhető problémák ugyanarról a gyökérről erednek: a szűk látókörű és kegyetlen önzőségből. 

Ezeknek a problémáknak a megoldása egy különleges oktatási rendszerben található, mely úgy lett kifejlesztve, hogy túllépjen az egoizmus ezen problémáin. Ennélfogva a válságot csak egy olyan, mindent átfogó megközelítéssel lehet megoldani, mely az emberi kapcsolatot teszi a legfontosabb tényezővé, amellyel egy hosszan-tartó megoldást találhatunk a problémákra. Az emberi kapcsolatoknak mélyen az integrációból és az egymásról való valódi aggodalomból kell erednie, mert enélkül minden jelenlegi javaslat a megoldásra, kudarcra van ítélve.

Hogyha az Európai Unió új terve legfontosabb céljaként az oktatás megszervezését nevezte volna meg, vagy legalább egy paragrafust szánt volna arra, hogy megkövetelje az új emberi kapcsolatok kiterjesztését a kontinensen, vagy legalább egy csatolmányban láthatnánk olyan szándékot, amely közelebb hozza a kontinens lakóit egymáshoz, és erre mindenki rábólint és egyetért, akkor lenne valami esélye annak, hogy valami működni fog. 

De semmi ehhez hasonló nincs a megegyezésben, semmilyen hajlam nincs a kapcsolat felé, és senki nem beszél az egó megszorításáról. Így semmi jót nem várhatunk, a szimplán technikai cselekedetektől, attól, hogy valaki aláírja ezt a dokumentumot.

Még akkor is, hogyha az EU úgy döntött volna, hogy még további milliárd eurót fektet be, ez a döntés sem hozhatott volna semmilyen pozitív eredményt. Épp ellenkezőleg, még nagyobb ellenállást és összecsapást, háborút és még kegyetlen küzdelmeket eredményezett volna, és újabb járványok kitöréséhez vezetett volna.

Miért van ez így?

Azért mivel ez a ösztönző terv nem veszi figyelembe az emberi társadalom egyensúlyát, a Természet törvényeivel, azokat a törvényeket, melyekkel a Természet saját integrál rendszerét működteti. Ebben a rendszerben, az összes rész – méretétől és státuszától függetlenül – szükséges szerepet tölt be, és kiegészítik egymást annak érdekében, hogy az egész rendszer megfelelően működjön.

Annak szüksége, hogy most végrehajtsuk a kölcsönösség és integráció törvényeit, ma a koronavírus időszakában nyilvánvalóbb, mint valaha. Most a Természet szükségessé teszi számunkra, hogy felismerjük a társadalomban lévő, korábbi egoista rendszer összeomlását, és ennek eredményeképpen egy új, egyesített öntudat felé emelkedjünk. Még a legkisebb, legegyszerűbb gondolat is, mely a valódi egységre irányul, is hatalmas lépés lenne, nem csak egy új Európa születése felé, hanem egy új világ születése felé. 

“Medium publikálta az új cikkemet “Nincs fekete, fehér nélkül”

A társadalom széthullásának nem az az oka, hogy az egyik félnek igaza van, a másik viszont téved, hanem az, hogy egyikük sem kívánja létrehozni az egységet. Természettől fogva akarjuk mindannak a vesztét, ami nem kelt bennünk jó érzést. „Ha máshogy gondolkozol, mint én, akkor ne lássalak, és lehetőleg, ne is létezz!” Kisebb nagyobb eltérések mellett, ez az ember természetes gondolkodásmódja. De a természettől nem csak ezt az indíttatást kaptuk, képesek vagyunk a gondolkodásra és az alternatívák közötti választásra is.

Ha rájövünk, hogy az életünk, és annak értelme, és folytonossága azokon múlik, akiket gyűlölünk, akkor értékelni kezdjük a mindent megalkotó valóságot, és képessé válunk arra, hogy a rész gyűlölete felett megépítsük az egész szeretetét. Csak ekkor köszönt be a béke és a boldogság.

Természettől fogva rendelkezünk a megfigyelés képességével, így elsajátíthatjuk annak tudását, hogy semmi nem létezik anélkül, hogy ne részesülne támogatásban saját ellentététől. A Földet például a Nap gravitációs húzása, és a tőle távolító centrifugális erők közti egyensúly tartja keringési pályáján. Hasonlóképp, életünk a sötétség és fény által meghatározott órák körül forog, látásunk pedig az összes szín egyszerre történő érzékelése (fehér), illetve az összes szín hiánya (fekete) által létrehozott spektrum segítségével működik. A meleg és a hideg, az éhség és teltségérzet, vonzerő és taszítás, szeretet és gyűlölet – mind-mind olyan ellentétpárok, amik olyanná varázsolják életünket, amilyennek azt ismerjük.

Nem taszítja vagy negálja semmi az életünket, ami ellentétes vele. Ellenkezőleg, lehetővé teszi, és kiegészíti azt. Képzeljük csak el, micsoda barátságos, befogadó világban élnénk, ha be tudnánk látni, hogy embertársaink is hozzánk és a valóság egészéhez hasonlóan működnek. Képzeljük el, micsoda gazdagságot tapasztalhatnánk, ha üdvözölni tudnánk az emberi sokszínűséget (lásd: bőrszín, rassz, hiedelemrendszer, hajlam, nézőpont), és minden mást, ami különbözővé, mégis, egymást kiegészítő jellegűvé tesz.  

Azt is elképzelhetjük, milyen unalmas és egy helyben toporgó világban élnénk, ha mindenki ugyanolyan volna. Nem fejlesztenénk ki a gondolkodás képességét, hiszen nem szorulnánk rá, hogy artikuláljuk saját álláspontunkat. Nem rendelkeznénk képzelőerővel sem, mivel semmi nem inspirálna vagy keltene érdeklődést bennünk. Elvesztenénk kreativitásunkat, életerőnket és életkedvünket. Még heves gyűlöletünket és a saját önelégültségünkben való dagonyázás kéjes örömét is annak köszönhetjük, hogy vannak emberek, akik különböznek tőlünk. Mihez kezdenénk, ha ők nem léteznének?

Az eddigi okfejtésből azt a végkövetkeztetést vonjuk le, hogy a különbségeken túl, tekintetünket az őket megalkotó teljességre kell vetnünk. A különbségek tartják fent az egészet. Ha rájövünk, hogy életünk, és annak értelme, és folytonossága azokon múlik, akiket gyűlölünk, akkor értékelni kezdjük a mindent megalkotó valóságot, és képessé válunk rá, hogy a rész gyűlölete felett megépítsük az egész szeretetét. Csak ekkor köszönt be a béke és a boldogság. 

“Si vis pacem, para bellum” (Ha békére vágysz, készülj fel a háborúra) – mondta Vegetius, az ókori római szerző. Hasonlóképp, ha szeretni akarsz, készülj fel a gyűlöletre!

A mozifilmek a szeretetet, az emberek közötti megállás nélküli melegségként, gondoskodásként, és ragaszkodásként ábrázolják. De a filmek tévednek. Minden pozitív érzelmet megelőz egy negatív, amely beindítja a pozitív érzést. Mint ahogy az éjszaka megelőzi a nappalt, a szeretet is a gyűlölet után következik. Az egyetlen kivétel az anyai szeretet, de ennek oka, hogy az anya önmaga részeként érzékeli csecsemőjét. Azonban minden más ember esetében, ha valós érzésekről van szó, folyamatosan, különféle megnyilvánulásokban és változó intenzitással hullámzunk a gyűlölet és a szeretet között.

Ha ténylegesen beismerem gyűlöletemet egy adott ember irányába, engedélyt adok magamnak, hogy felfedezzem, ki is vagyok, miféle tartalmak találhatók a bensőmben. Valójában hálásnak kell lennem, a szóban forgó embernek.

Ez az az elv, amely a teremtés egészét mozgásba hozza. A meleg hullámok és hideg időszakok, az árvizek és aszályok, a gyűlölet és a szeretet, ezek mind a szeretet és az elutasítás, egymást váltó megnyilvánulásai.

Mindez egy célt szolgál: ha növekvő intenzitást tapasztalunk, különösen a negatív oldalon, ez arra indít minket, hogy felkutassuk a jelenség forrását. Miért van ennyi gyűlölet? Miért ilyen kegyetlen a természet? Miért nem vagyok soha megelégedve azzal, amit birtoklok? Miért nincs béke? Miért félek? Mikor megkíséreljük a válaszadást az iménti kérdésekre, azt találjuk, hogy ugyanabból a láthatatlan forrásból származnak, és ez a forrás maga a természet, vagy még egyszerűbben fogalmazva, a valóság.

Minden egyes ásvány, növény, állat, ember, gondolat, vágy vagy akár szó a természet szülötte. Ha már most, a természet, a minden létező forrása, akkor minden a természet, az egész része. Mint ahogy megkülönböztetünk éjszakákat és nappalokat, léteznek emberek, akiket szeretek, és olyanok is, akiket gyűlölök. Éjszaka nélkül nem beszélhetnénk nappalról – ugyanígy: gyűlöletes emberek nélkül nem lennének szeretettek. Nem volnánk képesek meghatározni, hogy mit szeretünk, mit gyűlölünk, kik vagyunk, és kik nem vagyunk, hogy ha nem lennének a negatívnak ítélt dolgok. Igazság szerint én, a behatárolt nézőpontommal látom csak negatívnak ezeket, valójában azonban nem azok; ellentétesek velem, így képessé tesznek, hogy tanuljak magamról és a természetről. Ha mindezek nem volnának, nem állnának rendelkezésemre kapaszkodók, amikkel fogalmat alkothatnék létezésem egészéről.

Minden emberek legbölcsebbje, Salamon király a Példabeszédek könyvében (10:12) megállapítja a „Szeretet lefed minden bűnt.” elvét. A bűn a gyűlölet, a szeretet pedig lefedi a bűnt, amikor felfedjük, hogy gyűlöletünk tárgya valójában egy ajándék. Ez az a pillanat, amikor az elkülönülés megszűnik, és megjelenik a hála érzése.

A Facebook oldalamról Michael Laitman 20/08/13

Ha mindenkit ugyanaz a csapás sújt, hol van a bölcsesség, hogy külön megoldást keressen? Miért nem egyesítjük az erőinket, egymás vállára támaszkodva, és együtt találunk vakcinát vagy gyógyszert a Covid-19-re? A válasz az, hogy nincs benne pénz és nincs benne hírnév, a dolgok együttes megoldásában.

Ez jellemző a hozzáállásunkra, amelyet a mai napig képviselünk, és nagyrészt még mindig ezt tesszük. De ha van egy lecke, amelyet meg kell tanulnunk a koronavírusból, akkor az az, hogy a megoldásnak a problémának megfelelőnek kell lenni. Amikor ez kollektív csapás, akkor kollektív megoldást igényel.

A Covid csak egy előjel. Olyan idő felé tartunk, ahol minden válság globális lesz a szó teljes értelmében, mivel a ma elszenvedett csapások célja az, hogy együtt dolgozzunk. Amíg megtanuljuk ezt, a csapások erősebbek és fájdalmasabbak lesznek.

Új korszakba lépünk: az egység korszakába. Minél előbb megtanul az emberiség egyként működni, annál könnyebb és simább lesz az átmenet az új korszakba. Amint megtanuljuk együtt kezelni a kríziseket, közelebb kerülünk a szívünkben, és kölcsönös felelősségvállalást és egy valóban fenntartható társadalmat alakítunk ki, összhangban a Természettel.

Medium publikálta az új cikkemet: “Generációs katasztrófa az oktatásban”

Az ENSZ főtitkára Antonio Guterres figyelmeztetett arra, hogy egy generációs katasztrófát élünk át az oktatásban, amiatt, hogy az iskolákat be kellett zárni a koronavírus fertőzés miatt. Egyrészt én megértem, hogy ez miért szomorú. Másrészt ha azt nézzük, hogy az emberek mivé válnak miután egész gyerekkorukat és tinédzserkorukat a jelenlegi oktatási rendszerben töltik, nem vagyok annyira biztos benne, hogy annyira szomorú, hogy az iskolákat be kellett zárni. Véleményem szerint valójában az elszakadás a régi oktatási rendszertől az ami lehetővé teszi majd számunkra, hogy ezt megvizsgáljuk kívülről, hogy azt kritizáljuk, és hogy egy újabb, jobb oktatási rendszert építsünk utána. 

A korrekt oktatási rendszernek az emberi kapcsolatokra kell helyezni a hangsúlyt, nem pedig arra hogyan töltsünk információt az emberekbe. Az új oktatási rendszernek meg kell tanítania a gyerekeknek azt, hogy azok az emberek akiknek más a nézetük mint az övék, azok nem ellenségeik. 

A jelenlegi erőszak az utcákon, otthonainkban, a növekvő bűnözési, kábítószer használati statisztikák, a növekvő prostitúció, depresszió, öngyilkosság, mindezek annak az oktatásnak az eredményei, melyet jelenleg gyermekeinek adunk. Így sajnálkozhatunk az oktatási rendszer bezárásán, de hogyha az eredményeket nézzünk, akkor ezt inkább sikernek nevezhetjük. 

Ez a romlás nem a Covid-19 vírus megjelenésével kezdődött. Ez már évtizedek óta zajlik.

A jelenlegi oktatási rendszer az ipari forradalom oktatására épül, és annak célja csak az volt, hogy azoknak a földművelőknek akik a városokba költöztek megadja a megfelelő tudást, hogy képesek legyenek a gépeket kezelni a gyárakban. Időről-időre újabb tudásanyagot adtak hozzá az oktatási rendszerhez, de az alapelv nem változott: memorizálni kell azt az anyagot amit a tanárok elmondanak nekünk, és ez az egyetlen dolog amire szükségünk van ahhoz, hogy egy jó állást kapjunk.

Valahol az út mentén elfelejtettük azt, hogy az iskola a gyermekeknek tudást ad, de nem javítja, neveli őket emberi lényként. Az a rész, mely megtaníthatná őket arra hogyan kommunikáljanak más emberekkel, hogyan gondoskodjanak egymásról, hogyan váljanak pozitív elemmé a társadalomban, teljesen el lett felejtve. A szülők sem tanítják ezt többé, mivel a gyermekek nincsenek otthon és az iskolák nem tanítják azt, mivel nem erre lettek kitalálva, tehát mindennek az eredménye az, hogy 18 évvel a megszületésük után, azok a drága gyermekek akikbe az összes reményünket helyeztük, felnőttként, javíthatatlan vademberekké váltak. Ezért van az, hogy még jobb is, hogy az iskolákat be kellett zárni, ez egy újabb haszna a Covid- 19 vírusnak a társadalom számára.

A helyes oktatási rendszernek az emberi kapcsolatokra kellene helyeznie a hangsúlyt, nem pedig az információk begyűjtésére. Azt kell megtanítani gyermekeknek, hogy azok az emberek akiknek más a nézetük azok nem ellenségeik. Épp ellenkezőleg, azok akiknek más a véleménye, olyan perspektívát, nézőpontot mutatnak nekünk, melyhez egyébként nem juthatnánk hozzá. Még akkor is, hogyha nem értünk egyet másokkal, nem tudnánk, hogy miért gondoljuk pont azt amit gondolunk hogyha nem lenne szükség arra, hogy jobban kifejezzük saját nézetünket.

Sőt mi több, a világ tele van ellentétekkel, és könnyen megnézhetjük azt, hogy a Természetben semmi nem létezhet saját ellentéte nélkül, és ez ugyanígy van az emberekkel is. Mikor mi különböző nézeteket hordozunk magunkban, akkor az úgy tűnhet, hogy azon vitatkozunk, hogy kinek a véleménye helyes, de valójában mi az egész világot egy magasabb szintű létezés felé segítjük a különböző véleményen keresztül.

Hasonlóan amikor a lábainkat nézzük ahogy sétálunk, úgy tűnik mintha a két láb versengene egymással. De mi akik azt képesek vagyunk felülről nézni, tudjuk, hogy ez a látszólagos versengés ez nem más, mint ahogy az egész test halad előre a következő állomás felé, ahová menni akarunk. Hogyha nem lenne a látszólagos versengés a két láb között, nem lennénk képesek haladni, hanem egy helyben állnánk.

De a gyerekek sajnos nem tanulják meg ezt az iskolában, csak memorizálnak. Ezért vagyok boldog, hogy végre eljutottunk arra a pontra, ahol elkezdhetjük valóban oktatni magunkat, valóban emberi lényekké válni, nem pedig emberi számítógépekké. Így talán van remény az emberi faj számára.